Karakas Gábor
(XII. évfolyam, 50. fejezet)

   Karakas Gábor élő legenda. Márpedig egy élő legenda előbb-utóbb holt legendává válik, úgy testben, mint emlékezetben. Ez az élet rendje. Karakasnak aztán ismernie kell az anyag körforgását, lévén kémiatanár! Mi magunk építjük a mítoszát, hiszen sokan sok történetet terjesztünk róla, az pedig, ugye, keveseknek adatik meg, hogy valaki már életében ellegendásuljon (ilyennek vagy olyannak, az esetünkben egyre megy). Hát neki sikerült! Analitikusaként meggyőződésem, hogy egész életében erre hajtott.
   Kiterjedt szakirodalom fűződik a nevéhez. Van, aki esküszik arra, hogy neki köszönheti szaktudása alapjait, van, aki máig benne gyökerezteti összes komplexusát. És van, aki utólag csak mosolyog az egészen. Van továbbá, aki mindössze annyit mond rá: bolond. (Nem mellékesen bolond az is, aki bolondot próbál érteni.) Na, ha ő bolond, akkor sok bolond jár-kel köztünk, normálisok között! De normális-e az, aki kijelenti magáról, hogy ő az eltérők viszonyítási pontja? Azt ugyanis nem hinném, hogy Karakas Gábor merne magáról ilyesmit állítani (ellentétben a pletykák sugallta képpel).

   Behatárolás lélektani elemzéshez

   Legeslegelső hivatalos óránkra – napokkal a hatvannyolcas, csehszlovákiai bevonulás után – benyitott hozzánk, hetedikesekhez, leült a tanári asztalhoz, körbenézett, és annyit mondott:
   – Nyissátok ki a füzeteiteket!
   Néhány soros levelet diktált a szüleinknek arról, hogy ne engedjenek minket odahaza kísérletezni. (Mai eszemmel már átvitt értelmű jelentést tulajdonítok az üzenetnek.)
   Egyszerre volt vicces és vérfagyasztó. Egy sovány, alacsony, dróthajú, szemüveges ember, akinek a poénjain nevetni lehetett, és akinek a szigorától félni kellett. E két szélsőség között ingadoztatott minket több tanéven át.
   Ki volna, mi volna hát Karakas Gábor? A labilis–stabil tengelyen inkább az utóbbi, ahogyan az introvertált–extrovertálton is. A túlnyomórészt stabilan extrovertált páciens esetében szangvinikus alkattal van dolgunk (amelyet egyébként leplezni igyekszik), és amely legitimációnak e tulajdonságok a fő jellemzői: közösséghez alkalmazkodni képes és társaságkedvelő, ugyanakkor vezető alkat; fogékony, élénk és bőbeszédű, emellett gondtalannak tűnő. Megjegyzendő, hogy teszi mindezt érintőleges kolerikus vonásokkal: sértődékenységgel és nyugtalansággal, valamint enyhe flegmatikus tünetcsoporttal, vagyis az óvatosság, a megfontoltság és a kiegyensúlyozottság alkalmankénti beütéseivel.

   Karakas ösztönterületei

   Bizonyos feszültségek természetesen jelentkeztek, sőt problémát okoztak a páciens személyiségének egyébként harmonikus alakulásában. Nyilvánvalóan megjelennek az öröklődés útján hozott, jellemző magatartásformák (bár családi kórelőzményeiről semmit nem tudunk, legföljebb, hogy egykori tanítványát vette feleségül, akitől származó gyermekeit a mendemondák szerint odahaza is pontozta), mellettük pedig a szocializálódás során szerzett ismeretek és tapasztalatok (ahogyan például Bucskó igazgatóhelyettes – ld. a Lájv Bridzs 33. fejezetét, miként a szerk. most megj. – elautózott érte vidékre, hogy tanárnak csábítsa Budapestre, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlóiskolájába, amelynek falai között aztán évtizedeket töltött).
   Eltagadott kisebbrendűségi tudatot kell megállapítanunk a páciens tudatalattijában, amelyet tudatosan kompenzál a fensőbbrendűség heroizálásával. Eszköze adott szituációkban a megalázás, amelyet szélsőséges esetben lelki terrorig fokoz. A „selejtező” nevezetű játékban a tömeg fölé magasodó tanár a padokban feszengő kiskorúakhoz külön-külön intéz egy-egy kérdést. Aki nincs a helyes válasz birtokában, föláll. A második fordulóban már csak az állók válogatódnak tovább: a szerencsés, aki tudja az újabb kérdésre a jó választ, leül, és megszabadul a további kellemetlenségektől, aki viszont rosszul vagy egyáltalán nem felel, tovább lép pl. a szemétkosárhoz, majd a radiátorhoz, végül a táblához, ahol a hosszadalmas tortúra végén előbb nyilvánosan megszégyenül, utóbb kivégeztetik (azaz megkapja elégtelen osztályzatát).

   Karakas szocializálódása

   Kiktől tanulhatott pedagógiai köntösben rejlő kegyetlenséget a páciens? Kikkel és hogyan tarthatott korábban kapcsolatot? Csak azt sejtjük, hogy önnön sorsát vélhetően már fiatalon is meglehetősen öncentrikusan irányíthatta, hiszen a problémákhoz kizárólagosan énközpontúan viszonyul. Önmagáról szóló ember. Ennek megvalósításához jelentős mértékben lehet segítségére kiváló kommunikációs készsége. Viselkedése szűkebb, illetve tágabb környezetében domináns. A vizsgálati időszakból nem ismerünk olyan esetet, amelyből az derülne ki, hogy együttműködő – mester és tanítvány – viszonyt alakított volna ki bármely diákjával. Nevekre, esetekre élesen emlékszik, ennek ellenére társas kapcsolatait távolságtartás jellemzi.

   Karakas mentális képességei

   A páciens értelmi képességei kiválóak, intelligenciahányadosa jóval átlag fölötti. Elméje csiszoltan működik az észleléstől a gondolkodáson át az emlékezésig. Érdeklődésének irányultsága kiterjedt, szűken vett tárgyánál sokkalta bővebb, figyelme állhatatos, koncentrációs képessége rendkívül magas fokú, memóriája szinte határtalan. Mindehhez ugyanakkor korlátlan hiúság társul: egy ember, akit mintha mindig skatulyából húztak volna ki. Favorizálja a barna színt, amely harmonizál barna hajával, barna szemével, ezért általában barna öltözéket visel: lehetőleg öltönyt, amelyre adott esetben fehér, vasalt köpenyt húz. Elszánt arra, hogy haját idős korában is fesse, evvel énképe csorbítatlan maradjon.
   Lényegében mentalitásának köszönheti, hogy gyakorlatilag se testi fürgeségében, se szellemi frissességében nem öregszik, ugyanis képes akklimatizálódni a mindenkori jelenben. Ha netán tempót vét, gyorsan regenerálódik. Szalamandra-alkat: eltűri az új életföltételeket. Vélhetően ezért tart valamelyes kapcsolatot, leginkább levélben, néhány kiválasztott, korábbi tanítványával, akik közül keveseknek – különösen a hozzá szakmailag közel állóknak – pertut is kínál, hogy a korkülönbség okozta távolságokat áthidalja.

   Karakas érzelemvilága

   Emocionális alapállapotának középpontjában énképének védelme áll. Ehhez megingathatatlannak tűnő kiegyensúlyozottság szükséges, ami alkalmanként, meglepő módon, agresszivitással társulhat. A páciens egyértelműen sikerorientált, amelynek egyedüli fokmérője az elismerés: hogy körülülik-e az asztalát, hogy nevetnek-e viccein stb. Kérdés, mindehhez mennyire stabil erkölcsi beállítottság társul. Határozott és állandósított világnézete ugyanis teljességgel ismeretlen. Nyilvánvalóan rugalmasnak kell lennie, különben stabilitása az erkölcsnél fontosabb területen inogna meg. Az etikánál meghatározóbbnak tartja az esztétikát. Minderről árulkodik már-már autisztikus vonzalma a rendhez, az elvágólagossághoz, a szögletességhez. Amikor diákokat állít sorba a kémiaterem előtt, mindenkinek a megfelelő kockakövön kell állnia, az ajtó előtt kilencvenfokos szögben befordulnia. Egyetlen elem eltévelyedése esetén a teljes rendszert szükséges újraindítania.

   Karakas energiái

   Hozzáállása a munkához irigylésre méltó. Lényegében csak a munkájának él. Ennek jegyében viszonyul a munkatársaihoz: azt ismeri el kollégának, aki hasonlóképpen gondolkozik, mint ő, azt tanítványnak, akiben az övéihez hasonló tulajdonságokat fedez föl. Mindenki mást semmibe vesz. Energiáit rendkívül célirányosan használja föl. Éppen ezért döntőképes szinte minden helyzetben.
   Mindehhez szisztematikus és következetes pedantéria szükséges. Erre szemléletes példa jó- és rosszpontokból álló értékelési rendszere: szisztematikus nyilvántartásában havonta összegezve kamatoznak pluszok és mínuszok, amelyek ugyanakkor átválthatóak, és amelyekkel úgy jutalmazni, mint büntetni lehet. A páciens rendszerében minden pozitív és negatív energia megújuló energiaforrásként jelentkezik, és evvel lényegében személyre szabott perpetuum mobilét üzemeltet.
   Energiáit csokoládéfogyasztásából meríti. Képes a gondjaira bízott ifjúságot dohányzásra ösztönözni azért, hogy az állam nagyobb jövedéki adóra tehessen szert a dohánytermékek forgalmazásából, amely bevételt, reményei szerint, az édességek árának csökkentésére lehet fordítani.

   Karakas motivációi

   Melyek hát a páciens belső hajtóerői? Milyen döntések indítják el a céljaihoz vezető úton? Hajtóerői három tényezőben foglalhatóak össze: siker, érzelemkeltés, hitelesség. Minden helyzetben sikerért küzd: ha az nem a tanítványok tanulmányi eredményeiben, tantárgy iránti odaadásában nyilvánul meg, hát legyen a tanár népszerűsége, amennyiben pedig az lehetetlen, hát marad a félelemkeltés, végső esetben a rettegés, annak folyományaként akár a gyűlölet kicsikarása. Értelemmel manipulál, hogy érzelmeket váltson ki maga iránt. Mindehhez legfőbb eszköze önnön autentikusságának igazolása elsősorban önmaga, másodsorban mások előtt: ezen létállapot elérése legfőbb motivációja.

   Karakas viszonyulása önmagához

   Külső szemlélő szerint a páciens rendkívül elégedett lehet önmagával, már-már a szerényen viselt beképzeltségig. Minden jelen idejű tapasztalatát beépíti jövőbeli ténykedésébe vélt hitelessége érdekében. Fejlődőképes, aki önmagát mások minősítésén keresztül méri. Önmagáért éppen azért tud kiállni, mert énképe rendkívül erős. Jelzése ennek, hogy szeret önmaga viccein nevetni. Bár valójában nem nevető, inkább mosolygó, mi több somolygó alkat, amelyhez vesébe látó tekintetet társít, holott csupán a reakciókat regisztrálja.
   A kézírás. Eredeti elemektől hemzsegő, szabályoknak és szokásoknak ellentmondó betűkanyarítás és -kötés. Diákok utánozzák, később mégis elvetik, amikor fölismerik, hogy a technika a páciens márkavédjegye. A páciensé, akinek egyénisége unikalitása az elsődleges.
   A testtartás, ahogyan ül. Keresztbe vetett láb, ölbe ejtett kéz, kissé meggörbített hát, enyhén félrebillentett, mégis emelt fej, fölszögesített állal. Lent stabil, fönt flexibilis. A meginduló gesztusok, az arcon megjelenő szarkasztikus félmosoly, a félre-félrehúzódó száj, a szemüveg mögül fölcsillanó szúrós tekintet.

   Végkövetkeztetés

   Kató rettegett tőle. Gyula szerint megtanította a kémiát. Gábor jól szórakozott rajta. Klári és Maci összetegeződött és levelezik vele. Gyakran idézünk tőle: hol poént, hol szituációt. A neten időnként Karakas Fan Club alakul; ha valamiért elhal, a legenda idővel újra gyökeret ver.