Lájv Szümptömsz 31.
A megtanulandó Ady-versek darabszáma és az önkény
Tisztelt Olvasói Bíróság! Alperes védencem nevében beadvánnyal fordulok T. Bírósághoz, mivel Alperest Felperes az alábbi vádpontokkal idéztette T. Bíróság elé.1. Felperes állítása szerint Alperes irodalomtanárként Felperes gyermekét annak ellenére feleltette irodalomórán, hogy a gyermek az egész osztály nevében és tudtával kérte, az osztály kapjon haladékot Alperes „által elvárt 10 db [sic!] Ady-vers megtanulására”.
2. Felperes állítása szerint az osztály tanú rá, hogy Alperes a kért haladékot megadta. Ígéretét azonban Felperes szerint „mégsem tartotta be, és adott egy 1-est a gyereknek”.
3. Felperes szerint „neki [a gyereknek] nem volt lehetősége verset választani, és nem mondhatta azt a verset, amit lelkiismeretesen megtanult, míg más tanulók ezt megtehették.”
4. Felperes szerint már „önmagában az is kérdés, hogy miközben az érettségi tételekre és vizsgára való felkészülés szolgálná leginkább a gyereket, miért kell ilyen teljesíthetetlen [sic!] elvárásokat támasztani eléjük.”
5. Felperes azért indított eljárást Alperes ellen, mert – idézem – „felháborítónak tartom, hogy ilyen önkényes [sic!] dolgok miatt rontja le [ti. Alperes tanár] a diákok jegyét, akik érettségire és továbbtanulásra készülnek, ahelyett, hogy esélyt adna nekik [mármint Alperes tanár] a javításra, és a tanórákon felkészítené őket a szóbeli és írásbeli érettségi vizsgára.”
Kérem T. Bíróságot, vegye fontolóra védencem maga mentségére fölhozott érveit.
1.1 Alperes a határidőt eredetileg korábbra tűzte ki, ám azt diákfolyamodványra hét (7) naptári nappal meghosszabbította, amiről gyermeke elfelejthette tájékoztatni Felperest.
1.2 Eltekintve attól, hogy elhalálozási okból kifolyólag saját védelmére kelni képtelen, nevezett Ady [Endre, elhunyt költő] mit szólna ahhoz, hogy verseit elhunyta után darabra mérik, folyamodom T. Bírósághoz, döntsön arról, nevezett versírási szakembertől – akit az 1919. január 27-én bekövetkezett halála után az akkori kormány a nemzet halottjának nyilvánított, akinek díszsírhelyet adott a főváros a Kerepesi úti temetőben, aki temetésének napját, 1919. január 29-t nemzeti gyásznappá nyilvánították (az iskolák bezártak, a temetésen Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter képviselte a kormányt), és akinek teljes életműve Magyarországon száz év elteltével is kötelező érettségi tananyag – hány verset kell, lehet, szabad memoriternek föladni tanárként, illetve hányat szabad, lehet, kell, sőt kötelező diákként megtanulni. Erről ugyanis számszaki pontossággal nem rendelkezik a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló – többször módosított – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat).
1.3 A Vizsgaszabályzat 2. §-ában foglaltak végrehajtására kiadott, a középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelménye (a továbbiakban: Vizsgakövetelmények) ugyanakkor azt meghatározza, az érettségi vizsgán mely – legalább – középszintű követelmények ismerete elvárás. Ennek jegyében a 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól – tehát jelenleg is – érvényes Vizsgakövetelmények értelmében a középszinten érettségiző diák – mások mellett – nevezett Ady [Endre, elhunyt költő] életművével kapcsolatosan – egyéb ismeretek mellett – kötelezett (idézem): „Memoriterek szöveghű és kifejező előadásá”-ra.
1.4 Kérem T. Bíróságot, hogy Vizsgaszabályzat és Vizsgakövetelmények látszólagosan ellentmondásos tisztázatlansága ellenére darabszámra pontosan mondja ki, konkréten hány darab [sic!] vers megtanulására kötelezhető Felperes gyermeke. (Más gondviselők, más gyermekek kifogást nem emeltek.) Mivel a Vizsgaszabályzat többes számban fogalmaz, jogi és stilisztikai értelmezésem ez legalább kettőt (2) jelent, ám a felső határ úgy jogilag, mint stilisztikailag tisztázatlan, így – tekintettel Ady Endre elhalálozott költő e napig tartó állami elismertségére – elviekben akár a minimum többszöröse is elképzelhető. (Hasonló esetek elkerülése céljából azt egy másik beadványomban kérem majd, nevezetthez képest a bíróság hány darab vers memoriterként való megtanulására kötelezi a tanulóifjúságot úgy P. Sándor elhalálozott költő, mint J. Attila elhalálozott költő esetében, különös tekintettel arra, hogy nevezettek máig egyértelműen nem tisztázott körülmények között veszítették életüket.)
2. Kérem T. Bíróságot, rendeljen el a következő kérdés megválaszolására nyomozást. Konkréten ki s milyen ígéretet tartott, illetve nem tartott be? Kérem T. Bíróságot, döntsön arról is, konkrét esetben ígéretnek minősül-e, hogy Felperes – gondviselőként – gyermekét illetően oly oktatási-nevelési intézménnyel kötött az oktatás-nevelés alanyára [ti. gondviselt gyermekre] kiterjedő munkaszerződést, amely rendeltetésének kizárólag oktatható-nevelhető tanulóifjúság együttműködésével képes eleget tenni.
3. Kérem T. Bíróságot, hallgasson meg tanúkat, végeztessen szembesítést, vessen alá tanárt, diákokat, tanúkat hazugságvizsgálatnak, amikor azt vizsgálja, kinek mire volt s nem volt lehetősége, ki mit tehetett vagy nem tehetett meg. Kérem T. Bíróságot, Felperes gyermekét is vesse alá műszeres hazugságvizsgálatnak, amely minden részletre kiterjedően tisztázza, Felperes gyermeke teljes körű tájékoztatást adott-e a történtekről Felperesnek (például arról, hogy szűk két hét alatt összesen egyetlen, nyolcsoros verset tanult meg).
4.1 Elismerve Felperes azon igazát, miszerint a közoktatás egy megjelenési formájának, a gimnáziumnak elsősorbani feladata a fölkészítés a felsőfokú tanulmányokra, kérem T. Bíróságot, tisztázza, föntebb említett jogviszonyban a közoktatás alanyának, a tanulónak mi joga, ugyanakkor mi kötelessége. Ha a jogtárgy fölkészít, a jogalany köteles-e fölkészülni? Felperes gyermeke a 2019/2020-as tanév első félévében irodalom tantárgyból tíz [darab] jegyet szerzett, amelyek átlaga 2,5. Elégtelen (1) verstudásával ez az átlag kétségtelenül 2,36 századra csökkent, amíg egy esetleges jelessel (5) 2.72-re nőtt volna. Kérem T. Bíróságot, szakértő kirendelésével állapítsa meg: ha a hétfő este 20.08-kor keltezett beadvány időpontjához képest Felperes gyermekének másnap 10.35-re kellett volna tudnia a tíz [darab] Ady-verset – amelyek megtanulására egyébként tizenkét (12) nap adatott –, és az előző nap mindössze egyet (1) tudott, milyen eséllyel tudhatott volna másnapra további kilencet (9) [darabot], ha a január 8. óta eltelt tizenhárom (13) napban egyet (1) sikerült megtanulnia?
4.2. Kérem T. Bíróságot, vizsgálja meg, tizenegyedik (11.) osztályban, másfél (1,5) évvel az érettségi előtt a tanárnak az ez idő tájt ki sem hirdetett, húsz (20) [darab] érettségi tételre kell-e már a diákjait fölkészítenie, avagy a tanítás/tanulás folyamatának e szakaszában egyelőre a tizenegyedikes (11.), majd a tizenkettedikes (12.) tananyaggal kell-e foglalkoznia.
4.3 Kérem T. Bíróságot, névre szólóan határozza meg, mi tekintendő „teljesíthető elvárásnak” konkrét Felperes konkrét gyermeke esetében, illetve 2019 januárjától 2020 júniusáig milyen ún. „követelmények” állíthatók konkrét Felperes konkrét gyermeke elé.
5. Kérem T. Bíróságot, ítélkezzék arról, Alperes rontotta-e le önkényesen diákja jegyét, avagy a diák rontotta-e le önkényesen a sajátját. Mondja ki T. Bíróság, adott-e Alperes esélyt javításra, különös tekintettel arra, hogy a beadvány benyújtása másnapján Felperes gyermeke nem jelent meg munkahelyén, evvel önmagát fosztva meg az esély esélyétől, valamint az elvárt fölkészülési lehetőségtől az érettségire. Kérem T. Bíróságot, teremtsen precedenst hasonló esetekre annak leszögezésével: alkalmazhat-e egy diák önmagára irányuló önkényt.
Összességében kérem T. Bíróságot, állapítsa meg, a hatályos nemzetközi és hazai szabályozások jegyében Alperesnek hová áll állampolgári jogában elküldenie Felperest:
a) falusi ház többnyire konyhának használatos, középső részébe (ld. ’patvar’),
b) Magyarországról közvetlen légi járattal Franciaországba (ld. ’franc’),
c) konkrét helymegjelölés nélküli, hazánk időjárásához képesti melegebb éghajlatra.
(Budapesten, 2019. január 21. és 27. között.)