A másvilági tévéhíradósok a földi örömökről (II./48. jelenet)

ZÁDOR Fiúk! Tizenhárom éve vágyom rá, de eddig sose merészkedtem oda. Viszont kulturális riporter volnék, vagy mi a szösz… Szóval ott a helyem! Nem kertelek: kijöttök velem a szigetre?
IPPER A szigetre? A mi korunkban? Aber László!
ZÁDOR Bocsika. Zádor László.
ÁRKUS Miért is ne! Ha ifjúság – bolondság, akkor öregség – még nagyobb szelesség!
SUETONIUS Lám-lám! A latinos műveltség évezredek múltán is dédelgetett kincse az emberiségnek…
VARGAJÓSKA Nos, vitassuk meg, társaim! Menetelünk mellett is, ellen is szólnak érvek.
ZÁDOR Részemről nincs mit vitatkozni! Én megyek, el van döntve. Magamra kapom olajkék lódenemet, szkáj oldaltáskámba beteszem a legszükségesebbeket, és indulok. Aki bújt, bújt, aki nem, nem.
HÁJÉEF Ha viszont kimész, Laci, hozzál egy tudósítást a sűrűjéből. Kell majd színesnek az éjszakai híradó végére.
ZÁDOR Mármint úgy érted, abban az esetben, ha éjszakára visszaérek? Mert bizony akkor kezdődik ott az igaz élet! Még az is előfordulhat, hogy kint is alszom… Már ha egyáltalán nyugovóra térek.
HÁJÉEF Ha nem mára, akkor holnapra. De az anyaggal mindenképpen számolunk! Nem mehetünk el egy ilyen tömegrendezvény mellett szó nélkül.
ZÁDOR De ki legyen az operatőröm? Megszokott társam, nevezett Török Vidor úr váratlanul eltávozott forgatni egy dokumentumfilmet a néhai Kossuth hídról.
HÁJÉEF Akkor vidd magaddal a Vecseit. Ő szereti a kalandokat.
ZÁDOR Hangmérnök is kéne.
HÁJÉEF A Tóbel megfelel?
ÁRKUS Na, akkor, fiúkák? Megyünk? Maradunk?
IPPER Ha te mész, Józsi, nem futamodhatom meg én sem. Veled tartok!
VARGAJÓSKA Akkor kihirdetem a vitát követő szavazás végeredményét: kétharmados többség, egy tartózkodással! Indulhatunk.
 
VARGAJÓSKA Indítványozom, társaim, ne lógjunk állandóan a híradós stáb nyakán. Hagyjuk őket dolgozni! Szavazásra bocsátom a javaslatot.
IPPER Nyertél, Jóska. Menjünk, Józsi.
ÁRKUS Szerintetek kell ide jegyet váltanunk?
IPPER Nem gondolnám, hogy érdemes összekuszálni a szálakat. Minapában az amerikai elnök magyarországi tárgyalásaira is bementem, és még a világ legjobban képzett biztonsági őrei se vettek észre.
ÁRKUS Én meg mostanában, amúgy játszásiból, Londonba szoktam repülni, és föl se tűnök senkinek se a gépen, se a reptéren.
VARGAJÓSKA Nektek különben nem túl összevissza ez a sziget? Van erről álláspontotok?
IPPER Nézd, Jóska! Nem mintha bele akarnék szólni az életedbe, de ideje elmondanom. Ne légy már mindig olyan demokratikus… Próbáld kicsit élvezni a pillanatot. Még akkor is, ha valami esetleg sérti a szemedet, a füledet, vagy egyéb, ehhez hasonló atrocitás ér. Carpe diem!
SUETONIUS Ha ezt Horatius hallaná… Csak így tovább, Ipperius!
VARGAJÓSKA Már magam is eltűnődtem ezen a kérdésen, Pali… Valójában nem tudom megindokolni, miért kényszerítem magamra ezt az állandó önfegyelmet. De mostantól, legalábbis erre a szigetelésre, elengedem magamat! Lesz itt ereszd el a hajamat!
ÁRKUS No, ahogy így elnézlek avval a gazdagon szervírozott fejeddel – és a megjegyzésemet tekintsd baráti intelemnek –, azért szokatlan mérvű duhajkodásra ne számítsunk…!
 
VARGAJÓSKA Hozzám az az előzetes tájékoztatás jutott el, hogy itt lépten-nyomon ismerősbe botlik az ember… Aztán meg még senki emberfiával nem futottam össze.
ÁRKUS Én se.
IPPER Meg még pluszban én se.
ÁRKUS Mi lehet ennek az oka? Mert valami magyarázat csak van rá.
VARGAJÓSKA Rejtély. Kalandos rejtély.
SUETONIUS Nos, hogy szobatudós létemre magam is betettem a lábam ide, engedtessék meg közölnöm, hogy ebben a jelenségben semmi titokzatosat nem vélek találni. Mert jómagam például csaknem kétezer éve telepítettem át székhelyemet a másvilágra… És emberi léptékkel mérve a ti tíz-húsz évetek is tetemes időnek számít, pannóniai barátaim.
ÁRKUS Tetemes… Ragyogó szójáték! Majd elsütöm a Másvilági Ludas Matyiban.
VARGAJÓSKA Kedves tőled, jó Suetonius, hogy vigasztalni igyekszel bennünket. De az ember, különösen a huszadik századi, ahhoz szokott, hogy másokhoz méri magát…
IPPER És a harmadik évezredre ez a viszonyítási kényszere csak fokozódott. Hogy hány telefonszámot őrzünk a mobiltelefonunkban…
ÁRKUS Hány ismerősünk van az iwiwen…
SUETONIUS Akkor én, aki egyéb elveszett műveim mellett mindössze tizenkét császár életrajzát írtam meg, jócskán lemaradnék a versenyben?
IPPER Nem vagyok bizonyos benne, tudós uram. Előfordulhat, hogy sok mindenben igazatok volt ott az ókorban.
ÁRKUS De most félre a tréfával! Kezdődik a Kispál-koncert!
 
ZÁDOR (gyűrten) Az az érzésem, kollégák, gazdag anyagunk gyűlt össze. Ha egyetértetek, ideje visszatérnünk a bázisra. Mert, ugye, még szkriptelni kell, vágni kell…
VECSEI Igen, igen! Pontosan erre gondolok én is! A vágószobák meghitt magányára… Azaz, hogy még csak a munka felénél tartunk! Ez most nem a felhőtlen szórakozás ideje.
TÓBEL Magam is foglalkozom már egy ideje a távozás gondolatával. Szerintem dúskálunk a javakban, tehát részemről ennyi. Gyerünk!
 
HÁJÉEF Na, kifapáim? Jól kiszórakoztátok magatokat odalenn, amíg mi idefönn húztuk az igát? Mert híradózni nap, mint nap kellett nélkületek is!
SUETONIUS (közbevetőleg) Vagyis navigare necesse est. Mondom, hogy a latinos műveltségnek nincs párja.
HÁJÉEF És úgy egyébként? Mi a termés?
ZÁDOR Nézd, Jóskám, gazdag matériával érkeztünk, de mielőtt nekiülök, engedd meg, hogy szundítsak egyet
HÁJÉEF Hogy egy riporter elfáradjon? Ej már, ilyet se hallottam még… A tévéhíradósok éppen a fáradhatatlanságukról nevezetesek!
VECSEI Elálmosodtunk kicsit, főnök.
TÓBEL Nemigen tudtunk aludni.
ZÁDOR Kényelmetlen volt a sátor. Elszoktunk mi már attól…
TÓBEL Meg hát a hangerő! Nekem, aki műholdak cirpelését hallgatom…
VECSEI Az italról nem is beszélve. Sosem bírta a gyomrom. De nem lehetett udvariatlankodni, ha egyszer kínálták az embert…
ZÁDOR És akkor a mellékhelyiségek látogatottságáról nem is beszéltünk.
TÓBEL Mert nagy volt a tömeg. A zsúfoltság. A nyüzsgés.
HÁJÉEF Kifapáim! Most veszem észre! Ti panaszkodtok?
ZÁDOR Jól éreztük magunkat, Jóskám… Igazán.
VECSEI Kaland volt, főnök. Ahogyan jövendölted.
TÓBEL Mi nagyon szeretünk dolgozni, tudod.
HÁJÉEF Hát akkor? Mi bánt?
MIND Megöregedtünk, csak ennyi. Most vettük észre. Eljárt az idő fölöttünk.
HÁJÉEF És akkor? Most mi lesz?
SUETONIUS Alea iacta est. A kocka el van vetve, ahogyan Caesar mondotta volt, barátaim.
 
NERO Micsoda művész pusztult el bennem! Ó, ezen az ünnepi játékon, ha magam is fölléptem volna víziorgona, fuvola- és dudaművész szerepemben… De csitt! Látom, amott barátaival Müller Péter Sziámi közelg. Nerónak nincs helye itt.