Dobrás Jancsi megpillantja a szivárványívet (II./40. jelenet)

Személyek

DOBRÁS JÁNOS grafikus
GARA GYÖRGY külturnusvezető
WEINTRAUT LÁSZLÓ gyártásvezető
BÚS ERNŐ étteremvezető
NÓÉ
VUKOVICS SÁNDOR világosító
JAKAB ANTAL futár

Játszódik napjainkban a Másvilágon.



(ülnek, állnak)

DOBRÁS (dörmögve) Ha tudtok rövid időre mellőzni, kiugranék egy kicsit a friss levegőre.
GARA Merre, merre, édes Jancsikám?
DOBRÁS A közelbe, Nagymarosra. Épp csak körülnéznék. Ebédidőben megjárom.
GARA Nagymaros? Hm… És még egyszer csak annyit mondhatok, hm. Mi több, hm, hm. Mondd… zavarnálak, ha egy darabon elkísérnélek?
DOBRÁS Ugyan, Gyuri, hogy kérdezhetsz ilyet! Kedvelem a jó társaságot. Szintén dunakanyari illetőség?
GARA Csak Duna. Budapest. Végigmennék a Váci utcán, kicsit elácsorognék a Vörösmarty téren…
WEINTRAUT A Dunát emlegetitek? No, az engem is érdekelne… Bár inkább a lentebbi szakasz, a határ felé. Betársulhatnék az urakhoz?
GARA Lám, lám, az ifjúság! Nemzedékek jönnek, mennek, Jancsi, de a Duna, az örök.
DOBRÁS Felőlem indulhatunk. Csak hogy időben visszaérjünk.
BÚS Jó nektek, fiúk! Én bezzeg a lábamat se tehetem ki innen… Ha bezár az étterem, ráadásul éppen ebédidőben, hol tömik meg a többiek a hasukat? Apropó! Ezek szerint ti ma nem is ebédeltek?
GARA Éppen az ebédidőnket töltenénk evvel a rövid utazással… Meg ne bántódj, Ernő.
DOBRÁS Ha meg kicsit elnyúlna, vigyázzatok addig a házra.
 
(előrehajolnak, lenéznek)

DOBRÁS Ejnye már, milyen borús az idő odalenn!
GARA Pedig Pesten a múlt héten végig kánikula volt! Bár azt is olvastam a hírekben, hogy csütörtökön özönvíz mosta el a külső kerületeket. Ötven milliméter eső! Huszonnégy óra alatt kétszer annyi, amennyi máskor egész júniusban!
WEINTRAUT Aha, akkor azért volt az a nagy sár… Idáig hallatszott a cuppogás.
DOBRÁS Ahogy így elhallgatlak benneteket, az jutott az eszembe: ez a csütörtöki ítéletidő nem függhetett össze avval, hogy éppen akkor járt Magyarországon az amerikai elnök? Hogy ez az egész időjárási cécó a biztonságiak műve volt? Hogy teljesen megközelíthetetlenné tegyék Busht?
GARA Nem tartom valószínűnek. Péntek délután, amikor már messze járt, olyan felhőszakadás zúdult Kőbányára, hogy még a villamos is elakadt!
DOBRÁS Mintha nem is csak külpolitikus lennél te, Gyuri…
GARA Szeretem Pestet, ennyi az egész.
BÚS És csak zárójelben jegyzem meg, hogy Miskolc környékén meg tornádó volt csütörtökön! Na, akkor az meg szerintetek terrortámadás volt, csak elvétették a célpontot?

(elhallgatnak, merengenek)

WEINTRAUT Akkor most indulunk? Mert aztán kicsúszunk az időből.
DOBRÁS Várj egy kicsit. Hadd gondolkozzam.
GARA Várunk. Csak esetleg kicsúszunk az időből.
DOBRÁS Azon gondolkodom, hogy nem kéne-e beszélni vele.
GARA Vele? Mármint George-dzsal?
DOBRÁS (előbb a fejét csóválja, aztán fölfelé int) Hát… vele.
WEINTRAUT (ő is fölfelé int) Veleee? Úristen! De miről?
DOBRÁS Izé… erről az időjárási mizériáról. Hogy ezt most meg miért. Megint valami kifogása támadt?
GARA Ugyan! Egyrészt ezek csak közönséges természeti jelenségek, ha mindennaposaknak nem is nevezném, másrészt meg, amennyiben jók az információim, ama hajdani özönvíz után (a fejével ő is fölfelé int) szövetséget kötött az emberrel. Csak semmi pánik.
DOBRÁS Azért én mégis megkérdezném. Aggódom a lentiekért.
GARA Kérdezni végtére is… Tulajdonképpen áttehetjük holnapra ezt a kis földi kirándulást. A Duna megvár, reméljük.
WEINTRAUT De azért, már megbocsássatok, szerintem előbb mással kéne beszélni. Hogy hogyan is volt ez régen.
DOBRÁS Kire gondolsz, öcsi?
WEINTRAUT Nóéra, ki másra! Legyártsam?
 
(elindulnak, kopogtatnak)

DOBRÁS Elnézést a háborgatásért. Tanácsért jöttünk, aranyos Nóé úr. Tudja, a héten furcsa időjárási jelenségek mutatkoztak Magyarországon.
NÓÉ Magyarország? Arról az én időmben mintha nem hallottam volna…
DOBRÁS Némileg nyugatabbra található az Araráttól. Szóval aggódunk a mieinkért. Ön szerint lehetséges, hogy készülőben az új özönvíz?
NÓÉ Az teljességgel kizárt, fiaim! Szövetségre lépett (szemével fölfelé tekint) a világgal, vagyis sosem tenne ilyet. Amit tapasztaltatok, az csak valami véletlenféle lehet.
GARA Ne vegye úgy, hogy kételkednénk a szavában, de, tudja, a hitelesség a mindenünk, szakmai ártalom: vagyis elmondaná, hogyan jött létre ez a szövetség?
NÓÉ No, engem bátran elfogadhatsz hiteles hírforrásnak, fiam! Tanú vagyok, szemtanú. Fiaimmal és asszonyainkkal jelen voltunk az eseményen, s az ismert okokból rajtunk kívül senki más.
WEINTRAUT Ezért fordultunk önhöz nagy bizalommal, tisztelt Nóé úr. Hallgatjuk.
NÓÉ Szóval az úgy volt, hogy amikor véget ért az özönvíz, és kijöttünk a bárkából, én oltárt építettem, vettem minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és hálaáldozatot mutattam be neki. Ő pedig, amikor megérezte a neki kedves illatot, arra gondolt, hogy többé nem átkozza meg a földet az ember miatt.
GARA Bocsánat, de ezt honnét tudja?
NÓÉ Talán… a szerződés ellenjegyzése utáni állófogadáson mondta…
DOBRÁS És miért határozta el erre magát? Változott volna a véleménye az emberről?
NÓÉ Nem! Azt azért nem. Továbbra is az volt a véleménye, hogy az ember szívének szándéka ifjúságától fogva gonosz.
GARA Akkor miért? Miért gondolta meg magát?
NÓÉ (az égnek emeli szemét) Azt csak ő tudhatja. Mindenesetre megfogadta, hogy többé soha.
 
(ezen hosszasan eltűnődnek)

DOBRÁS Világos. És visszatérve a szövetségkötés körülményeire?
NÓÉ Szóval megáldott bennünket, és azt tanácsolta, hogy szaporodjunk és sokasodjunk Meg azt is mondta, hogy ezentúl félni és rettegni fog tőlünk minden földi állat és minden égi madár. Meg hogy minden, ami mozog, a mi eledelünk lesz. Még a növényeket is nekünk adta! És… és hát azt is mondta, hogy a bennünket éltető vért viszont számon kéri. Hogy számon kéri egyik embertől a másik életét, merthogy ő a maga képmására alkotott minket.
GARA Ebből az derül ki, hogy valóban nem lehettek szándékosak a múlt heti események.
DOBRÁS Esetleg minősíthetjük némi tapintatos számonkérésnek. Jelzésértékkel.
WEINTRAUT És meg is pecsételődött az egyezség? Esetleg akadhat erről valami a híradó archívumában?
NÓÉ Ahogy próbálok visszaemlékezni, nem láttam operatőrt a közelben… Egyébként pecsét? Ó, urak között az nem szokás! Kijelentette, kétszer is, hogy szövetségre lép velünk, és hogy özönvíz miatt többé semmi sem pusztul el. Ennyi elég.
DOBRÁS Van erre valami dokumentum?
NÓÉ Dokumentum? Hogyne! Szivárványívet helyezett a felhőkre, és közölte, hogy amikor felhőt borít a földre, és feltűnik az ív a felhőn, akkor ő visszaemlékezik a szövetségre, amelyet, ugyebár, velünk kötött.
WEINTRAUT Pardon. Körülhatárolná pontosabban, kit takar az a bizonyos „velünk”?
NÓÉ Hát minden élőlényt, amely testben él a földön. Ő mondta.
 
(maguk között latolgatva)

GARA Egy hírforrás nem forrás. Erősíttessük meg az információt más hírügynökségekkel is.
WEINTRAUT Kire gondolsz, Gyuri? Mert én legyártom!
GARA Hát… Arra, hogy látta-e valaki egyáltalán azt a szivárványt… Akár fönn, akár lenn!
WEINTRAUT Hopp! Tudom, ki kell nektek! Gyertek utánam!

(sietős léptekkel)

DOBRÁS Szervusz, Sanyi! Te gyakran táncolsz a felhőszéleken, ugye? Mondd meg nekünk, de tiszta szívedre: szoktál látni szivárványívet a felhőkön?
VUKOVICS Szivárványívet? Ezt komolyan kérdezitek? Hajaj! A kedvencem! Átmenni a szivárvány alatt: micsoda fényorgia! Hogy az micsoda élmény, azt én tudom csak, meg esetleg az a táncdalénekesnő, a Kovács Kati, aki korábban ugyancsak átment…
WEINTRAUT Na, ez megerősítésnek egy! És tudok még valakit! Kövessetek!
 
(még sietősebb léptekkel)

DOBRÁS Te, Tónikám, te gyakorta suhansz a másvilág és a föld között, olyankor még a hajad is lobog… Mondd, csütörtökön, esetleg pénteken, véletlenül nem jártál Magyarország fölött?
JAKAB Nem, fiúk. Sajnos nem. Enyhe hőemelkedéssel bajlódom, azért. Mert különben?
GARA Ó, csak azt akartuk megkérdezni, nem láttál-e akkortájt arrafelé szivárványívet a felhőkön.
JAKAB Sajnálom, fiúk, a múlt héten ki se mozdultam itthonról. De, ha gondoljátok, megkérdezhetem…

(És Jakab Antal futár elindul a földre, hogy megkérdezze, Magyarországon mikor néztek utoljára fölfelé az emberek, hogy észrevegyék a szivárványívet a felhőkön. Gondolkozzunk csak! Mindjárt ideér a Tóni.)