Mócz Menyhért nagy fölismerésre jut (II./46. jelenet)
Személyek
SZABÓ KATALIN hírszerkesztő
KOREN GYÖRGY gyártásvezető
MÓCZ MENYÉRT (MOKÓ) lektor
GALILEO GALILEI olasz csillagász, fizikus, matematikus
MIKOLAJ KOPERNIK lengyel csillagász
KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ alexandriai csillagász
KNÉZY JENŐ sportriporter
TÓTH GYÖRGY ipari riporter
Játszódik napjainkban a Másvilágon.
(álmatag, szerkesztőségi délelőtt néhány lézengővel)
SZABÓ KATALIN hírszerkesztő
KOREN GYÖRGY gyártásvezető
MÓCZ MENYÉRT (MOKÓ) lektor
GALILEO GALILEI olasz csillagász, fizikus, matematikus
MIKOLAJ KOPERNIK lengyel csillagász
KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ alexandriai csillagász
KNÉZY JENŐ sportriporter
TÓTH GYÖRGY ipari riporter
Játszódik napjainkban a Másvilágon.
(álmatag, szerkesztőségi délelőtt néhány lézengővel)
SZABÓ Sehol semmi! Még a képviselők is szabadságra mentek, tisztelet a kivételnek… Kéne valami extra. Vagy ha extra nem is, de olyan, amivel földobhatnánk a híradót! Uncsi.
KOREN Körülnézhetnék talán a pályaudvarokon. A téma, állítólag, az utcán hever.
SZABÓ Éppen pályaudvar? Az is a vakációt juttatja az emberek eszébe… Nincs valami egyéb? Hogy kicsit elmélázhassanak, akik ilyenkor otthon ülnek.
KOREN Vicces legyen?
SZABÓ Nem föltétlenül.
KOREN A Mokónak nem jut valami az eszébe? Ha valaki, hát ő aztán híres a lexikális tudásáról!
SZABÓ (elképedve) Az ám! De vajon hová tűnt a Mokó?
(ihletett csönd a másvilági csillagvizsgálóban)
MÓCZ (hosszú hallgatás után) Milyen szépséges ideföntről a Föld!
GALILEI (érdeklődve) Turistának tetszik lenni az úrnak?
MÓCZ Helybéli volnék. Aki csupán megfejtést keres egy rejtvényre.
KOPERNIK (távcső mögül) Bölcsen tetszik tenni! A csillagok minden megválaszolatlan kérdésre feleletet adnak.
MÓCZ Erre számítok magam is. Csak közben elcsodálkoztam, milyen szép innen a Föld!
PTOLEMAIOSZ (régi tekercseket bújva) Valljátok be, fiúk, az én időmben teljes joggal gondolhattam, hogy ez a szívünknek oly kedves bolygó a világmindenség középpontja…
KOPERNIK Tizenhét évszázadig stimmelt is az elméleted, Klaudiosz.
GALILEI Becsületedre legyen mondva, már akkor gömbölyűnek gondoltad, amikor ez nem volt még egyértelmű. És javadra írjuk azt a fölismerésedet is, barátom, miszerint Földünk a saját tengelye körül forog. Lám, abban is neked lett igazad! Bizonyság rá az elénk táruló látvány.
(egy ideig csak a lélegzetük hallatszik)
MÓCZ Vajon miért akarja az ember állandóan tönkretenni?
PTOLEMAIOSZ Mire kíván célozni, Menyhért úr, evvel a negativisztikus gondolkodásával?
MÓCZ Ó, mindössze a történelemre. Jelesül a huszadik századra, amelynek szépségeit a tisztelt urak már csak tisztes távolból élvezhették.
GALILEI Sejtem, mire gondol.
MÓCZ Persze, Galileo, könnyű magának. Maga az egyetlen fizikus közöttünk.
KOPERNIK Nézze, tanult kollégámhoz képest én autszájder vagyok, de ez az egész atombomba-dolog, amelyre utalni szíveskedik, azért, bizonyos értelmezések szerint, szükséges rossz volt. Az Egyesült Államoknak tudniillik térdre kellett kényszerítenie Japánt, s a cél abban a pillanatban szentesítette is az eszközt.
MÓCZ Akkor maga szerint véletlen szerencsének tekintendő, hogy a robbanást követõ légnyomás Hirosimában – és ezt idézőjelben mondom – mindössze másfél kilométeres körzetben rombolta földig a házak tömegét? Vagy hogy három nappal késõbb, a második atombomba Nagaszakiban csak 80 ezer ember életét oltotta ki?
PTOLEMAIOSZ Nézze, Mócz úr, Mikolajnak abban igaza van, hogy végül is Japán letette a fegyvert, és evvel befejezõdött a második világháború. És még a Föld is tovább forog, ahogyan azt Galileo barátom nemrégiben nagyon helyesen leszögezte.
MÓCZ Én mindössze csupán azt kérdezem így augusztus elején, csillaghullás idején, hogy valóban szükséges volt-e bevetni az atombombát. A japánok, nagyra becsült uraim, és erről ne feledkezzünk meg, már a fegyverletételt fontolgatták…
GALILEI Nézze, lehet igazság abban, amit mond, csak hát az Egyesült Államok tartott a Szovjetunió hatalmi törekvéseitől a Távol-Keleten.
KOPERNIK És arról se feledkezzünk meg, hogy közben az atombombagyártásban szabályszerű verseny alakult ki.
MÓCZ Meg persze arról se, hogy a történészek szerint ebből a szempontból Nagaszaki teljességgel szükségtelen volt.
PTOLEMAIOSZ Ott vannak, Mócz úr, a maga honfitársai, Szilárd meg Teller meg Wigner meg Neumann meg Kemény… Őket kellene megkérdezni a dologról; nem gondolja?
MÓCZ Tudják mit? Nem gondolom. És hagyjuk a csudába az egészet.
(már-már álomkór a szerkesztőségben)
SZABÓ Hát hogy én ezt hogy unom! A politikát és a meteorológiát leszámítva senki nem produkál semmi valamirevaló hírt.
KNÉZY És a sportot, Katika, már bocsánatot kérek! Annyi hírt prezentálok magának egy pillanat alatt, hogy kitöltheti vele a teljes híradóját!
SZABÓ Arra a célra maguknak rendelkezésre áll az egész telesportjuk, Jenőke. Ide valami más kellene, elvégre ez közéleti hírműsor! Társadalmi feszültség, helyi konfliktus, egyéni sorsdráma… Nagy durranás!
KOREN Nagy durranás? Na, attól óvakodjunk. Volt abból már elég.
SZABÓ Az atombombára gondolsz?
TÓTH Én, mint lelkes ipari riporter, már utána is néztem a dolognak! A korszerűség jegyében forgathatnánk egy jó kis anyagot példának okáért arról, hogy, miként az írás mondja, a környezetre és emberi egészségre ártalmas katonai tevékenységek közül a legkirívóbb az atomfegyverek gyártása és tesztelése!
SZABÓ Gyuri! Lenne kedved ilyesmivel traktálni a nézőket?
TÓTH Hogy lenne-e? Tudatosodjék csak bennük, milyen veszélyesek a nukleáris hulladékok! Mert amíg a közönséges mérgező anyagok néhány generáció elteltével semlegesíthetők, a plutónium felezési ideje huszonnégyezer év!
SZABÓ Gyurikám! Te riogatni akarod az embereket! Nyaralás közben!
TÓTH Kérlek alássan, testvérkém, ha holnaptól megszüntetnék az atomfegyvereket, az atomhulladék-hegyeket akkor sem lehetne eltüntetni! Na? Képesek vagytok ebben a tudatban nyugodtan nyaralni? Szóval? Mit szólnátok egy ilyen ütős anyaghoz?
SZABÓ Hát… nem is tudom. Talán. Talán ha lenne benne valami derűlátó elem… Optimista végkicsöngés… Olyasmi, hogy az emberiség jó útra tér.
KNÉZY Hogy például amikor az Egyesült Államokban 1940 és 1990 között hatvanezer atomtöltetű robbanófejet gyártottak, közben hatszázezer embernek adtak munkát. Ez elég pozitív?
(szótlanság a csillagvizsgálóban)
PTOLEMAIOSZ Pfú, fiúk, azt vélem tapasztalni, erősen elszomorított bennünket az az előbbi pasas… Nem dumcsiznánk valami vidámabbról? Elvégre fölöttünk mindig kék az ég!
KOPERNIK Miért? Egyszer válthatunk szót komoly dolgokról is; nem gondolod, Klaudiosz? Egyébként hová tűnt a fickó?
GALILEI Megtalálta, amit keresett, és egyszerűen elment.
PTOLEMAIOSZ Köszönés nélkül?
GALILEI Köszönt, csak ti nem figyeltetek, annyira belemerültetek a csillagjaitokba.
KOPERNIK És te? Amióta végeztél a nagy fölismeréseiddel, túl vagy az inkvizíción is, csak ülsz a babérjaidon?
GALILEI Én, fiúk, őt figyeltem. Hogy megtalálta-e, amit keresett.
PTOLEMAIOSZ Ja, persze, a rejtvényfejtő! És? Megtalálta?
GALILEI Azt hiszem.
KOPERNIK Hiszed vagy tudod? Elvégre tudós vagy!
GALILEI Igazad van. Tudom, hogy tudja, csak azt nem tudom, mit. Csak bámult a távcsőbe, valamit észrevett, bólintott, és elment.
(határozott hangulat a szerkesztőségben)
SZABÓ Az atomfizika túlságosan messzire visz. Jobban tesszük, ha meghagyjuk a szakértőknek.
KNÉZY Mert kérdem tőletek: dolga az egy közszolgálati televíziónak, még ha másvilági is, hogy az emberek fejét nehéz témákkal tömje tele?
TÓTH Lehet, hogy igazatok van. Esetleg keressünk valami könnyedebbet.
KOREN Maradjunk inkább a politikánál. Meg a meteorológiánál.
TÓTH Mindkettő sokkal szórakoztatóbb.
(váratlanul ajtó nyílik)
SZABÓ Mokó! Már aggódtunk! Hol jártál?
MÓCZ A csillagvizsgálóban
KOREN Csillagvizsgáló? Mit kerestél te ott?
MÓCZ Választ egy kérdésre.
TÓTH Mi volt az?
MÓCZ Hát… hogy van-e élet más égitesteken.
KNÉZY Hogy miket ki nem találnak ezek a fránya rejtvénykészítők… És jutottál valamire?
MÓCZ Kis keresgélés után. Innen a másvilágról sokkal tisztábban látszik minden.
SZABÓ Na! Ebből esetleg kerekedhetne valami hírecske! Mócz Magellán felfedezése! Szóval?
MÓCZ Hát… találtam egy bolygót.
KOREN Nagy ég! És?
MÓCZ Nem tudom, gyerekek. Nekem valahogy bevált a régi. Nem lehetne vele kicsit óvatosabban?