Pálfy Jóska figyeli, hogyan keverik a kártyát (II./36. jelenet)

Személyek

PILLER SÁNDOR, rovatvezető
SÉNYI IMRE, rovatvezető
STÜSZI, vadász (más források szerint csősz)
REDING ITELL, volt schwyzi főbíró
MÓCZ MENYHÉRT, lektor
KUKK GYÖRGY, rovatvezető
HERMANN GESZLER, birodalmi helytartó
KUONI, uribeli pásztor
PÁLFY JÓZSEF, műsorvezető
GÉZA BÁCSI, telexes
GARA GYÖRGY, külturnusvezető
FRIEDRICH SCHILLER, drámaköltő

Játszódik napjainkban a Másvilágon.



(a szerkesztőségben)

PILLER Imruska! Amíg a rovatvezetői értekezletre várakozunk, nem nyomunk le néhány parti ultit?
SÉNYI Helytelen lenne elzárkóznom bármiféle közösségi megmozdulástól. De ki lesz a harmadik?
PILLER Esetleg Kukk Gyuri? Hátha már bent van! Neki is jönnie kell értekezni. És mindig korán befut; kényelmes ember.
SÉNYI Aztán meg tízfilléres alapon?
PILLER Hol élsz te, Imrus! Tízfilléres már nincs is forgalomban!
SÉNYI No, az igazsághoz meg hozzátartozik, hogy én meg nem is élek. Akkor hát nyugodtan lehet tízfilléres is, nemde?
 
(a pakliban)

STÜSZI No, főbíró uram, készüljünk! Nekünk itt Schiller úr drámája után Varga úr is szerepet oszt a jelenetében!
REDING Én, kérem alássan, egykori küzdelmeink óta állandóan készen állok, hátha megint indulni kell…! Mellékesen elárulná, hogy maga most egészen pontosan csősz, ahogyan Friedrich Schiller megírta, vagy vadász, ahogyan a magyar kártyán szerepel?
STÜSZI Nézze, főbíró uram, gondolom ez magának is, nekem is teljesen mindegy, amióta Svájc szabad. Akkor hát: kalandra föl?
REDING Egyelőre tekintsük kalandnak. De ki tudja, kerekedik-e belőle újból szabadságharc!
 
(a külpolitikai szobában)

MÓCZ (őszinte érdeklődéssel) Mit látsz odakint, édes Gyurikám?
KUKK (az ablakban állva, bánatosan) Látom, ahogy ballag elfelé a tavasz. Ez is múlóban. Múlóban itt minden. Az ifjúság, a szent ügy, amelyért ifjúkorunkban annyit tettünk, a május…
MÓCZ De jön a nyár, kolléga úr, maga a nyár! Micsoda gyönyörűségek várnak ránk! Szabadság a gyerekeknek, szabadság a felnőtteknek, a napimádók sütkéreznek, a horgászok horgásznak, a kirándulók kirándulnak; mi kell még?
KUKK De aztán elmúlik a nyár is. Jön a hűvös ősz, jön a hideg tél…
MÓCZ …És aztán megint a tavasz! És ez így megy majd örökké, Gyurikám, mi aztán itt, a másvilágon, az öröklét kellős közepén bátran állhatunk elébe! Nekünk futja az időnkből, nemde? Hadd menjen a tavasz, ha jön majd újra! Viszont, visszatérve a jelenbe, téged nagyon várnak a szomszédban. Hiányzik egy harmadik az ultipartihoz, és rád gondoltak.
KUKK (az órájára pillant) Legyen meg az akaratuk. Ennyivel is kevesebbet kell várni a következő tavaszra. (a pakliban)
GESZLER Jöjjön maga is, Kuoni úr, lassan valóban át kell adnunk a helyünket a nyáriaknak, ha már egyszer a magyar kártyában valami véletlen folytán mi képviseljük a tavaszt.
KUONI (félre) Megyek, bár sejtésem sincs, miért éppen engem soroltak e gyűlölt helytartó mellé a kártyakészítők.
 
(a szerkesztőségben)

PÁLFY Maga meg mit tanulmányoz olyan figyelmesen, Géza bácsi?
GÉZA BÁCSI Kibicelek, elnök úr. Ezt a partit még megnézem, egy pillanat az egész, aztán hozom a telexeket. De megvárom, mi sül ki ebből, mert a rovatvezető urak nagyon merész bemondásokra vállalkoznak… Piller szerkesztő úr betlit mondott, de Kukk szerkesztő úr megkontrázta.
PÁLFY Maga kinek drukkol?
GÉZA BÁCSI Az igazat megvallva Sényi szerkesztő úrnak durchmarsot kellett volna mondania. Azt, tetszik látni, nem is értem, hogy ő aztán miért nem mert kockáztatni… Ráadásul, ha még azt is tudná, mi van a talonban!
PÁLFY Géza bácsi tudja?
GÉZA BÁCSI Csak nem képzeli az elnök úr, hogy csalok és belekukucskálok! Én csak a Sényi szerkesztő úr lapját ismerem. De más nem lehet, mint az a kettő, ami leginkább hiányzik neki. A Stüszi vadász meg a Reding Itell.
PÁLFY Azok meg kicsodák?
GÉZA BÁCSI Na, elnök úr, már megbocsásson, lehet, hogy maga jól ért a külpolitikához, lehet, hogy elnöknek se utolsó, de ha még ezt se tudja, akkor az ultit csak ugatja!
 
(a talonban)

STÜSZI Főbíró uram tudja, mi miért éppen a nyár lapjai közé soroltattunk?
REDING Nem tudhatja, fiam, azt senki. Így találták ki azok a fránya zsugások.
STÜSZI Látja, főbíró uram, azért az különös, hogy mi, amíg világ a világ, megmaradunk már tök alsónak meg felsőnek. De mi lesz ezekkel a szerencsétlen híradósokkal? Az lehetetlen, hogy ők is megmaradjanak annak, amik, amíg a föld forog!
REDING Pedig még azon is túl, fiam! Az alkoholista akkor is alkoholista, ha nem iszik, a híradós meg akkor is híradós marad, ha éppen nem híradózik. Olyan ez, mint valami ragály. De jaj, vigyázzunk, egy hatalmas kéz közeledik!
 
(a szerkesztőségben)

PILLER No, keverd meg alaposan a paklit, Imruska, aztán osszál, egy kör még belefér!
SÉNYI Keverem-kavarom, csak hát, ahogy melegszik az idő, úgy sajognak egyre jobban az ízületeim… Se a tél, se a nyár nem tesz jót a csontjaimnak.
KUKK Ismerem az érzést. Jó a tavasz, jó az ősz, de a szélsőségek megviselik az embert, hiába óvakodik tőlük.
PILLER Az ám, de nincs mit tenni, fiúkák, a nyár vészesen közeledik, ahogyan az értekezlet is, így aztán ne keverd már tovább azokat a lapokat, Imruska, mert még meggyulladnak a kezedben a súrlódástól, aztán a lángok közelében még inkább hasogat a fájdalom!
 
(a pakliban)

GESZLER Csak egy szóra, uraim! Mi, Kuoni úrral lassan átadjuk a helyünket önöknek. Evvel az ünnepélyes gesztussal véget ér a tavasz, és következnek önök, illetve önök által a nyár…
REDING Sok a szöveg, helytartó! Vagy még mindig azt képzeli, hogy uralkodhat fölöttünk?
STÜSZI Hát nem volt elég a nekünk dicső, magának szégyenteli történelem? Mindaz, amit már, ha megszakad se tud visszacsinálni! Svájc örökre szabad!
KUONI Bizony, bizony, az idő kereke nem visszaforgatható, Geszler uraság! És ne gondolja, hogy mert mindketten pirosak vagyunk, és mert a lapok sorában én arra kényszerülök, hogy ön mellett álljak, azért egy hajóban evezünk eszmetörténetileg is!
GESZLER Szívesen elvitatkoznék magukkal akár az idők végezetéig, akár arról is, hogy hegyvidéki pásztor létére miért akar most maga váratlanul vízre szállni, de nincs mit tennünk, uraim! Bennünket hamarosan elsodor egymás mellől az élet… Hallom, megint szétosztanak minket.
 
(az asztal mellől)

PÁLFY Remélem, alaposan megkeverte a lapokat az Imre.
GÉZA BÁCSI Hiába keveri, a lapok jobban tudják, hova akarnak menni.
PÁLFY (csodálkozva) Erre nem is gondoltam, Géza bácsi! Maga szerint a kártyák játszanak, nem a kártyások?
GÉZA BÁCSI Hát az elnök úr még nem hallott a lapjárásról? Bizony, már csak így van ez. Az ember leül ultizni, kever, oszt, bemond, lejátssza a partit, a végén örül vagy emészti magát, de hiába minden, mert közben mindent a kártya végzett. Ezért nevezik az ördög bibliájának.
PÁLFY Csitt, az ilyen beszédet nem szeretik errefelé… De a tavaszt csak nem azért váltja a nyár, mert azt is a kártyák intézik egymás között?
GÉZA BÁCSI Hát, elnök úr, nekem ugyan még sosem sikerült kihallgatnom, miről alkudoznak azok a fránya figurás lapok, de megmondom őszintén, én már azon se csodálkoznék, ha a fű alatt ők osztogatnák egymás között a pozíciókat.
 
(a liftben)

GARA Bocsánat, bocsánat, pardon, késésben vagyok. Az úr is a negyedikre tart?
SCHILLER Ej már, el is felejtettem kérdezni a kapuban, hányadik emeleten találom a másvilági tévéhíradó szerkesztőségét.
GARA Szerencséje van, mutatom az utat, magam is oda tartok. Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Gara György, külpolitika, objektivitás, tényszerűség.
SCHILLER Friedrich Schiller. Versek, drámák, képzelődés.